Gyurcsány, aki államférfi akart lenni, de csak politikus lett…

2020.05.01

Adott egy ember, aki jó helyen van jó időben, de a rossz oldalon. Számára megadatott a felemelkedés lehetősége, de a "sötét oldalt" választotta.

Már a kezdetekben is a vörös csillag volt az Ő jelképe. 

1981-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ főiskolai bizottságának tagja lett. Elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később KISZ-titkárnak is megválasztották, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988-1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a radikálisabb, reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc társával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, majd szinte észrevétlenül szűnt meg. Ezzel jó időre véget ért Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1989-ben Orbán Viktor így nyilatkozott róla: "Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember"

Tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával hivatásszerűen éveken át nem foglalkozott.

W

Mint a politikában úgy az üzleti életben is a surranó pályát választotta. 

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kt.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, Egyik első nagyobb bevétele a korábban a KISZ legnagyobb vállalataként ismert Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolási feladatainak elvégzéséből származott, a cég felívelése pedig a Horn-kormány idejére tehető, amikor a korábbi kapcsolatoknak nagyobb hasznát lehetett venni. Az Altus 1995 novemberében elnyerte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Motim többségét, a vásárláshoz szükséges 705 millió kifizetéséhez pedig attól a Magyar Hitel Banktól vettek fel hitelt, amelynek akkori elnöke Gyurcsány anyósa, Apró Piroska volt. 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt. 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének, Dobrev Klárának.

2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy - az Altus által vezetett - nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában. Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság "hálapénzt" fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.

W

Politikai karrierjének kezdete. 

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja.

A kormányváltást követően, 2002-ben Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója lett, majd 2003 májusában, Jánosi György távozását követően, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetését vállalta el. Ez volt az első kormányzati tisztsége, melyet 2004 szeptemberéig töltött be. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte az ún. Zuschlag-ügyben.

2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Gyurcsány miniszterként egyre aktívabban politizált, amely konfliktust eredményezett a kormányfővel. 2004 nyarának végére amúgy is kiéleződtek a koalíción belüli ellentétek. A 2004-es kormányválság előzményeként Medgyessy le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert, mire válaszul a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. A két párt ezt követően konstruktív bizalmatlansági indítványt kívánt benyújtani, de Medgyessy Péter ezt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezt követően lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én ezt figyelembe véve őt bízta meg kormányalakítással. Az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg miniszterelnöknek.

W

Pályafutása csúcsa... 

Első kormányát 2004 szeptemberétől 2006 tavaszáig vezette, melyet az ún. Száz lépés programja határozott meg. Bár a program reformokat tartalmazott, kormányfői működését folyamatos kritikák érték, számos korrupciós vád merült fel ellene, leginkább korábbi üzleti tevékenysége kapcsán. Ettől függetlenül pártja népszerűsége folyamatosan növekedett, így jó eséllyel nézhettek a választások elé.

A 2006. április 9-én és április 23-án megtartott országgyűlési választásokon az MSZP és az SZDSZ együtt parlamenti többséget szerzett. A köztársasági elnök ezt követen ismét őt bízta meg kormányalakítással, így Gyurcsány Ferenc vezetésével folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet a választók munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. A második Gyurcsány-kormány2006. június 9-én alakult meg.

W

Bukása...

A választási győzelmet követően erősíteni kívánták a reformfolyamatokat, ám a költségvetés helyzete aggasztóan alakult. Már a nyár folyamán takarékossági intézkedéseket, megszorításokat jelentettek be. A "Gyurcsány-csomag'" széleskörű csalódást okozott, az ellenzék is bírálta. A feszült légkörbe robbant be az őszödi ügy.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben elmondott beszéde, mely később őszödi beszéd néven híresült el. Még ma sem világos, hogyan szivárgott ki a hangfelvétel, ám annak kikerülése a megszorítások után és a közelgő önkormányzati választások előtt tovább rontotta a kormány helyzetét. A felvételen hallható, ahogy trágár szavak kíséretében ostorozza a megelőző másfél-két év kormányzását, a hazugságokat és a fontos tettek halogatását, elmaradását.

A beszéd számos mondata még évekig közszájon forgott, a legismertebbek pl.:

"

Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!

"

"

Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.

"

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott, később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte. Sólyom László köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, szerinte a beszéd, illetve, hogy "saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel", morális válságot okozott Magyarországon.

A felvétel lejátszását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren, a Parlament épülete előtt már 17-én este tüntetés alakult ki, amely sorozatos tiltakozásokkal folytatódott, egészen addig, amíg hónapokkal később a Parlamentet kordonokkal kerítették körül. Szeptember-október folyamán a fővárosban több alkalommal tömeges utcai megmozdulások zajlottak, melyek közül a leghevesebb a szeptember 18-19-i TV-ostrom, illetve az október 23-i események voltak.

Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot intézett a kormányfőhöz, de mivel Gyurcsány nem mondott le, pártja is beszállt az utcai tiltakozásba, és tüntetéssorozatba kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott megemlékezés, illetve tüntetés súlyos zavargásokba torkollott, melynek során a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték. A tiltakozások ezt követően ritkultak, de még éveken át folytatódtak (lásd Kossuth tériek).

A Fidesz-KDNP parlamenti frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve "illegitim" kormányfőként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig - a frakcióvezetők kivételével - minden alkalommal kivonultak az ülésteremből.

A beszéd utóéletéhez tartozik, hogy 2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet azzal, hogy ő maga szivárogtatta ki a felvételt, közben pedig az egész szocialista frakciót éveken át árulónak kiáltották ki.

W

Aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan.

Wass Albert